2

- Késtél! - pillant az órájára Craig, amikor mellé érek.

- 3 perc. Istenem - forgatom a szemem.

- Cosmo bent vár - int az épület felé, és arrébb áll. Sóhajtva indulok be, majd köszönve a kétajtós szekrényeknek sétálok a bunkerig.

- Szia Baby! - áll fel Cosmo és egy hosszú csókkal köszönt.

- Szia - viszonzom és összekulcsolva ujjainkat ülök le a kanapéra, Zayn-ékkel szemben. A fiúk tágra nyílt szemekkel figyelnek, de mit sem törődve velük kezdem vizsgálgatni a körmöm, mely koromfekete az autó fáradt olajától.

- Hallod Baby? - fordul felém Cosmo.

- Mit?

- Ma te vagy a soros.

- Na nem. Felejtsd el. Gyilkosság volt. Ilyenkor nyüzsögnek a rendőrök - ellenkezek.

- Nem érdekel. Vagy elhozod az anyagot, vagy repülsz - ajánlja fel a két lehetőséget, és én az elsőt választom - A fiúk is mennek.

- Minek? - horkanok fel.

- Hogy neked legyen mit kérdezned! - rivall rám és keze nagyot csattan arcomon.

- Hol van? - sóhajtok.

- A Fleet Street-i sikátornál. Tizenegykor - diktálja le a címet és az időpontot, majd csókot nyom ajkaimra és ott hagy. Én az órámra pillantok, és rájövök, hogy még csak negyed kilenc.

- Fél tizenegykor itt. Ha késtek, repültök - veszem szigorúra a formát, csak hogy ne lássák mennyire zavar amit Cosmo művel velem.

- Itt leszünk - bólint Zayn. Végig nézek a társaságon és rájövök, hogy a szőke és göndör tagot nem is ismerem. - Ti kik vagytok? - vonom fel a szemöldököm.

- Én Harry, ő pedig Niall - áll fel a göndör és nyújtja a kezét, de én továbbra is felvont szemöldökkel bámulom.

- Fél tizenegy - ismétlem az időt és kitipegek.

- Mi volt? - állít meg David, az egyik két ajtós szekrény.

- Semmi - felelem, mire csak felemeli a kezét és egy bocsánatkérő mosolyt villant. Ez tetszik. Beszállok a kocsiba és hazamegyek. Jobb dolgom úgysincs.

- Brook! - rohan elém Jasmine.

- Szia manó! Mi a helyzet? - emelem fel és egy cuppanós puszit nyomok az arcára.

- Anyu megint olyan pirosat ivott - suttogja.

- Bántott? - önti el az agyam a düh.

- Nem. Elfutottam - kuncog. Gyerek még. Nem érti a dolgok súlyát.

- Ügyes vagy - simítom meg méz szőke haját és a konyhába menve leültetem a pultra - Mit kérsz enni Jas?

- Brooklyn Danielle Darwin! - hallom anyám hangját, mire nagyot sóhajtva csukom be a hűtőt. Jasmine-ra nézek, akinek szeme megtelik könnyel, de csak bátorítóan rámosolygok és anyámhoz megyek. - Hol voltál? - néz rám alkoholtól zavaros tekintettel. - Dolgom volt.

- Reggeltől este kilencig? - ordít.

- Igen. Emily áthívott - felelem teljes nyugodtsággal.

- Tényleg? Emily anyja nem ezt mondta! - ordít továbbra is és keze arcomon csattan, majd hajamba markol és a falba kezdi verni a fejem - Kis taknyos. Hát ezt érdemlem?! Hogy hazudj nekem?!

- Igen. Csak gondolkodj el - lököm a földre, majd megragadom a tárcáját és rácsapom az ajtót. A konyhába érve felkapom Jas-t, felöltöztetem és beültetem a kocsiba, a rózsaszín ülésébe.

- Hova megyünk? - kérdezi vékonyka hangján.

- Elviszlek a a bunkiba, mert nekem dolgom lesz. Majd két bácsi vigyáz rád. Csak előtte veszünk neked nasit - nézek az órámra. Háromnegyed kilenc. Időben vagyunk. Megcélzom a legközelebbi Tesco-t és a kicsi lányt a hónam alá kapva dobálom a kosárba a legolcsóbb nasikat.

- Kell még valami? - jártatom a tekintetem ide-oda soron, hátha látok valami értelmeset.

- Nem - feleli teljes meggyőződéssel.

- Oké, akkor menjünk - felelem, mivel az órám már fél tízet mutat, és lesz egy fél óra, mire innen odaérünk. A kasszánál fizetek, majd bedobálom a hátsó ülésre a csomagokat Jas mellé. Lassan hajtok, ami nem megszokott tőlem, de gondolkodnom kell.

- Brook! - kiált fel Jasmin, mire megrázom a fejem és hirtelen taposok a fékre.

- Jól vagy? - fordulok hátra hozzá kihasználva a piros lámpát.

- Ühüm - dünnyögi és elnyom egy ásítást.

- Aludj, oké?

- Ühüm - dünnyögi újra és feje abban a pillanatban lebicsaklik, már csak szuszogását hallom. Mosolyogva fordulok vissza és lépek a gázra. Negyed óra múlva célba érünk. Leállítom a motort, megfogom Jas-t és a szatyrokat, majd mielőtt bemennék az ajtón odaszólók David-nek.

- Ha megjönnek a fiúk gyere be. Te fogsz vigyázni a húgomra. Ha egy haja szála is meggörbül, kicsinállak - szűrőm a fogaim közt és belököm az ajtót. Lerakom Jas-t az egyik kanapéra, én pedig ledőlök a másikra és elnyom az álom.

- Brook! Ébredj. Mennünk kell! - szólongat valaki. Kinyitom a szemem és Zayn mosolygós arca fogad - Aranyos vagy, amikor alszol.

- Kussolsz, ugye? - állok fel és megigazítom a ruhám - Ne keltsd fel. Ha felkel add oda neki a cumiját, takard be és hagyd. Érthető voltam? - adom ki a parancsot David-nek, aki csak bólint, hogy értette. Én elégedett mosollyal az arcomon és Zayn-nel a nyomomban megyek ki. Liam Bugatti-ján, és Zayn Marussia-ján kívül áll még kint egy sport Opel Niall-el, és egy fekete Ferrari Harry-vel.

- Jó kis autók - biccentek, majd beülök a kocsimba és kesztyűtartóból előveszem a fekete full cap-omat és a pisztolyomat. Fogalmam sincs milyen márka vagy egyáltalán. Cosmo adta. Nem értek a fegyverekhez. Kiengedem a kéziféket, kifarolok és elindulok a Feelt Street felé, ahol remélem Louis vár és nem a másik pöcsfej. A fiúk libasorban jönnek mögöttem, ügyesen előzve. Kicsit gyorsítok, amikor elhaladunk a rendőrök mellett, majd sávot váltok. Csak a biztonság kedvéért. Mégsem a belső sávban kellene száguldoznom. Egy negyed órás út után megérkezünk, én pedig befarolva leparkolok, hogyha netán idetalálnak a rendőrök rögtön mehessek. Kiszállok a kocsiból, és a pisztolyt berakom a nadrágomba, majd a fiúkkal besétálok a sikátorba. Louis már ott van.

- Brooklyn - biccent.

- Louis - viszonzom, majd kezébe nyomnám a pénzt, miután zsebre raktam a cuccot, amikor a rendőrök ellepik a helyet.

- Vissza a bunkiba. Zayn, te majd bejössz velem, a többiek kint várakoznak - adom ki az utasításokat, és beülök a kocsiba. Azonnal a gázra lépek. Zayn szorosan mögöttem jön. A másik két fiú próbálja elterelni a zsaruk figyelmét, de túl régóta akarnak elkapni engem ahhoz, hogy mos futni hagyjanak. Benyomom a nitrót és bólintok a visszapillantóba a mögöttem lévő fiúnak, hogy tegyen hasonló képpen. Szlalomozunk a kocsik között párral össze is koccanunk, de most ez érdekel a legkevésbé. Behajtok a bunki udvarába, de nem állítom le a motort, csak kipattanok belő, és magammal rángatom Zayn-t.

- Itt a húgom. Ültesd be a kocsiba és vidd magaddal. Reggel nyolcra gyere vissza, ha nem vagyok itt, küldd be Renée-t jó sok pénzzel. Igyekszem - nyomom kezébe a húgomat, majd útjára indítom. Még gyorsan el rakom az anyagot, hogy ha be is jutnak ide, legalább a kokót ne találják. Kilépek az ajtón, amikor egy fegyvert szegeznek a fejemhez.

- Brooklyn Darwin. Letartóztatom kokain kereskedelem gyanújával és többszörös ellenállás vádjával. Jogában áll hallgatni és ügyvédet fogadni. Minden, amit mondd felhasználható Ön ellen a bíróságon. Hozzáfűzni való? - kérdezi a nyomozó.

- Nincs - morgom. A bilincs kattan a kezem, Zayn pedig pont akkor hajt el, amikor a nyomozó a kezemnél fogva a kocsijához vezet. Jasmin szemeiből folynak a könnyek, Zayn pedig a bal kezét kormányra fektetve hajt ki, feltűnés nélkül. Utána Harry és Niall. Fasza mondhatom.

1

- Rajt! - kiabál Dylan, hogy a kocsiban is halljam. Tövig nyomom a gázt, miközben Liam is elindul. Fehér-fekete Dodge-m egyre jobban lehagyja Liam Bugatti-ját, amin már meg sem lepődök. Élesen vettem be a kanyarokat, hátha a fiút le tudom kicsit sodorni, de teljes ellenállást mutatott a kocsim ellen.

- Hogy állsz? - kérdezi Craig a mikrofonon keresztül.

- Szarul. Pont mögöttem van. - nézek a visszapillantóba.

- Nitró.

- Mi?

- Adj nitrót. - feleli.

- Hülye vagy?! Csupa víz az út.

- Vagy ez vagy a veszteség. Márpedig te nem arról vagy híres.

- Cseszhetem, ha még nem cseréltem le a gumikat. Totál el vannak kopva. - tartom továbbra is előnyt, s közben igyekszem úgy irányítani a kocsit, hogy Liam ne előzhessen.

- Fenébe is. - hallom csapkodását.

- Figyelj C. Ne aggódj. Megoldom.

- Remélem is, mert kiraklak a csapatból, ha egy kis kezdő szarházi lealáz. - kiabál. Ennyi kellett nekem. Gondolkodás nélkül tenyerelek a turbó gombra, és még erősebben markolom a kormányt, miközben azon imádkozom, hogy kibírják a kerekeim. A visszapillantóba nézek, és örömmel veszem észre, hogy Liam kocsija kikerült a képből. Befordulok a célba, amikor a kocsim megcsúszik. Kétségbeesetten lépek a fékre, majd a gázra. Próbálom egyenesbe hozni a kocsimat, de nem sikerül. Életem filmje lepereg előttem, amikor egy fekete Marussia tűnik fel, és megtolja balra a kocsim hátulját, Liam pedig a kocsija farával tartja az autóm elejét. Hirtelen az sem tudom, mit csináljak, így hát a gázra taposok és otthagyom megmentőimet. A célvonalon áthajtva hirtelen fékezek, a Dodge-m hátulja kicsúszik, így szembekerülök a másik két kocsival. A tulajdonosok kiszállnak, hátsó felükkel a motorháztetőt támasztják.

- Elment az eszetek?! - tipegek eléjük a magas sarkúmban.

- Inkább köszönd meg, hogy segítettünk. - szól a fekete hajú.

- Ura voltam a helyzetnek. - vágom csípőre a kezem és lábammal idegesen dobolok.

- Láttuk. - nevet Liam. - Figyelj, csak.... - kezdi, de Craig félbeszakítja.

- Brook, mégis mi a franc volt ez? - von kérdőre.

- Mondtam már. - forgatom meg a szemeimet. - Nem cseréltem le a kerekeket, mert késett a kamion. Nem volt időm.

- Nem volt időd? - fortyog. - Tudtad, hogy beavatás van. Tudtad jól. Erre te ideállítasz kopott kerekekkel.

- Fogd már fel, hogy sajnálom! - ordítom.

- Az utolsó esélyed volt, kislány. Az utolsó. - bökdös felém a mutatóujjával.

- Oké. - sóhajtok.

- Holnap este 11-kor legyél a pihenőhelyen. Cosmo beszélni akar veled. - teszi még hozzá.

- Rendben. Ennyi? - emelem rá a tekintetem.

- Igen, ennyi. A műhelyben vannak a kerekek.

- Oké. Kösz. - bólintok, majd a fiúk felé fordulok. - Nos, kiakartok gúnyolni, vagy mehetek a dolgomra?

- Menj csak. Majd innen nézünk. - int Zayn. Ravasz mosollyal az arcomon fordulok meg, és a kocsimhoz érve lekapom a felsőm, majd kibújok magas sarkúmból és a nadrágomból is. A szemem sarkából látom a fiúk tágra nyílt szemeit, de folytatom. Az anyósülésre hajolva kiveszem az overálom, magamra húzom, majd belebújok a fekete trikómba, összefogom a hajam és elpakolva a cuccaimat állok be a kocsival a műhelybe. Pont a hátsó kereket csavaroztam le, amikor megpillantottam Cosmo kocsiját. Nagyot sóhajtva hagyom abba tevékenységemet, és az overall farzsebébe gyűrött kendőbe megtörlöm a kezem.

- Szia Édes. - közeledik felém. Cosmo-ról azt kell tudni, hogy ő vett be a csapatba. Ő volt a legjobb. A megjelenésemig. Aztán jöttem én, és első alkalommal, a beavatáskor legyőztem. Azóta pedig a barátnője vagyok. Nem mondanám kényszernek, inkább érdek kapcsolatnak.

- Szia. - nyomok egy puszit a szájára.

- Na! Csak ennyi? - tárja szét karjait, majd magához húz, és megcsókol.

- Bocs, de dolgom van. - bökök fejemmel a kocsim felé.

- Segítek. - indul meg a kocsi felé, de gallérjánál fogva visszatartom.

- Kösz Baba, de nem kell. Craig úgyis vár az újoncokkal. - puszilom meg az arcát.

- Hányan?

- Négyen. Az egyik ír.

- Mit? - rázza a fejét, mire elnevetem magam.

- Nem úgy te buta. Onnan jött.

- És az ki a faszt érdekel? - vágja a képembe.

- Csak mondtam. - távolodom el tőle, nehogy megismétlődjön a múltkori.

- Csak ne mondjad. - lök rajtam egyet, majd beszáll a kocsiba és elhajt. Az ilyeneket én már nem tudom, mit tegyek vele ilyenkor. Az önvédelem óráknál többet nem tudok tenni ez ellen. Így csak sóhajtva félig visszatűrtem a rongyot farzsebembe, és visszatértem a kocsihoz. Kicseréltem a kerekeket, majd befeküdtem alá, hogy leellenőrizzem a csöveket. Mivel mindent rendben találtam, így kimásztam a járgány alól. Ijedtem ugrottam egyet.

- Jézus! Te mit keresel itt? - vonom fel a szemöldököm.

- Nagyon szexi vagy ebbe az overallban. - mondja, majd jelentőség teljesen végig mér.

- Miért vagy itt? - ismétlem magam ügyet sem vetve előző kijelentésére.

- Csak gondoltam taníthatnál pár trükköt Cosmo ellen. Holnap ő lesz velem a beavatáson. - von vállat.

- Na persze. Hogy kitegyenek a csapatból. - támaszkodom a kocsimnak.

- Senkinek nem kell megtudnia. - nevet.

- Oho... - gondolkodom el. - Akkor sem. - bökök felé, és megfordulva leengedem a kocsimat. Gyorsan kinyitom az ajtót, és visszaveszem az normál szettemet, ami egy sötét farmerből, egy direkt bővebb és hosszabb pólóból, egy bőrdzsekiből és egy fekete magas sarkúból áll. Fő a stílus.